A tavalyi vizsgaidőszak óta nem jelentkeztem, pedig rengeteg dolog történt velem. A nyaram egyszerűen tökéletes volt. Nyári gyakorlatot kellett végezni, hivatalosan 1 hónapot. Én egy sebészeti osztályra mentem. Eleinte inkább ápolási feladatokat végeztem, mint pl. vérvétel, infúziókötés, vérnyomásmérés, gyógyszerezés, betegfelvétel. Pár nap elteltével az orvosok felajánlották, hogy bemehetnék 1-2 műtétre, valamint betegekből szedhetek varratot és kapcsot. Hát az maga a csoda volt:) Picit féltem, hogy hogy fogom bírni. A boncolások alkalmával sosem szokott bajom lenni, de féltem, hogy élő beteget felnyitva látni talán majd más hatást vált ki. Amiatt is féltem, hogy az állóképességem miatt lesznek problémák. Szerencsére semmi gond nem volt, sőt kifejezetten élveztem. Az első műtét, amin bent voltam egy tüdőrákos beteg műtéte volt. 2010.08.04. Örökké emlékezni fogok erre. A következő hetekben egyre többet jártam műtétekre és egy idő után az anesztesekkel is elkezdtem ismerkedni. Nagyon tetszett, amit csináltak: mind a műtőben, mind az intenzív osztályon. Pár műtétet követően 1-2 anesztes felajánlotta, hogy tanítgat. Centrális véna szúrása, artéria szúrása, vizsgálata, a lélegeztető gép használata és elve, katéterezhettem, kanülök berakásának gyakorlása(pl gerincbe). Nagyon befogadtak a sebészek és az anesztesek is. Aztán egy nap az intézet igazgatója meghívott egy ebédre a büfében, majd körbevezetett és részletesen kifaggatott mik a hosszútávú terveim. Sokat beszéltünk a sebészetről, de neki és egy másik orvosnak is, akivel nagyon jóba lettem mondtam, hogy az aneszteziológia elég erősen elkezdett érdekelni. Utolsó nap hosszabban is elbeszélgettem ezzel a sebésszel és ő is azt mondta, hogy az egyértelműen nekem való. A gyors, megfontolt, alapos döntések, a precizitás és a nagymennyiségű információ befogadásának képessége megvan bennem és ez egy intenzívosztályon elengedhetetlen. Ez a nyár olyan mély nyomokat hagyott bennem, hogy nagyon nagy valószínűséggel 'aneszteziológus és intenzív terapeuta" szakirányra fogok pályázni. Emellé pedig felveszem a kardiot, vagy neurot és akkor pl szívseb ITO-n lehetnék orvos. Na az nagyon tudna érdekelni:) Meg szívműtéteken altatni. Nagy kihívás, de azokat szeretem...:) Rengeteg időmet töltöttem nyáron a Klinikán és végre szabadakaratomból. Hivatalosan 6-12 között volt minden hétköznap a gyakorlat, de én általában este 6kor jöttem haza. Osztályon is akartam lenni elvégre az volt a feladat, de a műtő is vonzott, így mindkettőre időt szakítottam. Megérte maximálisan. Márcsak azért is, mert miután látták a képességeimet és azt, hogy milyen vagyok felkértek TDK-zni. Ez a Tudományos Diák Kör rövidítése, ami azt jelenti, hogy diákoknak lehetősége van egy mentorral/témavezetővel különböző kutatásokban résztvenni. A témavezető segíti a felkészülést és a kutatás megtervezését, valamint közben is segít ha bármi van. Én egy tüdőtumoros kutatást(műtéti eljárásokkal kapcs.) csinálok és nagyon-nagyon érdekes és izgalmas. Kiváltképp az, hogy 2. évesen erre lehetőségem van. Orvosin általában 4év környékén szoktak elkezdeni kutatgatni az emberek, de nagy klinikait csak 5.-6. évben. Hát nekem ezt sikerült már most, és kb májusra kész lesz. Ezután elő fogom adni valahol és ezáltal ki lesz váltva a diplomamunkám 5-ösre. Ez azért nagyon nagy előny, azzal már nem kell foglalkozni, bár ha ezt befejezem, valószínűleg kezdek egy következő kutatást, mert nagyon érdekel ez a világ is.:)
Folyt.köv.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.